Betiltott gyógyszer

Kiutasítanák a CBD-t Magyarországról

Korunk egyik legígéretesebb növényi hatóanyagát a kannabiszban fedezték fel. Bár a THC-vel ellentétben a kannabidiolnak (CBD) nincs pszichoaktív hatása, az ostoba drogtörvényeknek köszönhetően több országban ódzkodnak a CBD forgalmazásától – többek között nálunk is.

Az utóbbi lapszámokban többször is felsoroltuk a CBD jótékony hatásait, melyek a szorongáscsökkentéstől a görcsoldáson át az epilepsziás rohamok megelőzéséig terjednek – és a sor még hosszan folytatható lenne. Nem csoda, hogy a hatóanyagot kisebbfajta csodaszerként tartják számon, és olajos kivonatát szerte a világon forgalmazni kezdték, rendszerint étrend-kiegészítőként vagy egyenesen élelmiszerként, de masszázsolajként vagy párologtatóként is bele lehet futni. Minthogy a CBD nem túladagolható, és mellékhatásai a hasmenésben nagyjából kimerülnek, forgalmazása nem jelent túl nagy kockázatot, így az élelmesebb országok ezt nem is akadályozzák, maximum minőség-ellenőrzést kérnek számon, majd lefölözik az adókból a bevételt. Vannak azonban paranoidabb megközelítések is. Az élen Szlovákia jár, aki magányos antihősként tiltólistára helyezte a CBD-t. Hogy ennek tudományos indoka mi lehetett, az talány, hiszen veszélyei tekintetében a kannabidiol még a zöldteával szemben is alulmarad. Az sem igaz, hogy kizárólag nemesített kenderből lehet előállítani, hiszen a 0,2% kevesebb THC-t tartalmazó rostkender típusai között is bőven akad olyan, mely CBD kivonására alkalmas. Szlovákia példája szerencsére nem volt ragadós, Nagy-Britanniáé viszont már sokkal inkább. A szigetország adja ugyanis a GW Pharmaceuticals nevű gyógyszergyár székhelyét, amely a CBD- és THC-tartalmú Sativex piacra dobása után engedélyeztetési fázisba jutott a tisztán CBD-t tartalmazó Epidiolex nevű készítményével. Mindezzel semmi probléma nem lenne, hiszen az új gyógyszer megférhetne a jelenleg elérhető CBD-olajak mellett. A gyakorlat azonban kevésbé logikus. Miután a sikeres klinikai kísérletek nyomán a CBD-t gyógyszerhatóanyaggá nyilvánították, Nagy-Britanniában finoman megkérték a CBD-olaj gyártókat és forgalmazókat, hogy engedélyeztessék gyógyszerként a termékei-ket, vagy minél gyorsabban vegyék le őket a polcról. Minthogy egy ilyen engedélyeztetés lazán több millió euróra rúg, ez gyakorlatilag a CBD-olajos cégek halálos ítéletét jelentette, aminek a végrehajtását ugyan sikerült kitolni, de egyelőre nem garantált a happy end. A rossz példa pedig ragadós: a brit akció óta itthon is félni kezdett az állam a kannabidioltól.

Virágoztatás, olaj nélkül

A hazai fejlemények azért is elkeserítőek, mert a magyar kormány épp az elmúlt években kötelezte el magát az ipari kender újbóli felvirágoztatása mellett. Talán kevéssé ismeretes, de a XIX. század végén több mint 80 ezer hektáron termesztették Magyarországon a kendert, ami meghaladja a 2010-es év teljes világra vetített ipari kendertermesztését! A rostkender még az 1960-as évek elején is a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növényünk volt. Az 1990-es évek végére kezdett kifújni a lendület, és 2007-re gyakorlatilag megszűnt a termelés. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet tavaly februárban az Országházban tartott fórumot az ipari kendertermelés megújításáról, ahol ugyan nem beszéltek konkrétan a CBD kiaknázásáról, de szó esett újabb fajták nemesítéséről és az alkalmazási lehetőségek bővítéséről is. A kisebb konferenciák és konzultációk azóta is zajlanak Magyarország különböző pontjain, ám a CBD helyzete mostanra sokkal problémásabbnak tűnik, mint egy évvel ezelőtt. 2016-ban még több magyar cég is forgalmazott CBD-olajat, olyan is akadt, aki beszerezte a szükséges engedélyeket, hogy saját termesztésű ipari kenderből állítsa elő a saját CBD-olaját. Ezeknek a termékeknek a beszerzése úgy idén tavaszig nem is volt problémás: egy netes keresést követően hamar megjelentek a magyar oldalak, ahol a különböző márkájú és potenciájú olajakat lehetett a kosárba tenni, de még boltok is akadtak, ahol a polcról lehetett leemelni a terméket. Mostanra azonban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) nem ajánlott vagy tiltott jelzéssel látta el ezeket az étrend-kiegészítőket, így az itthoni forgalmazásuk gyakorlatilag megszűnt. Az indok messze nem egyértelmű, bár valószínűsíthető, hogy a britek gyógyszerhatóanyaggá nyilvánítása játszhat közre a hirtelen változásban. Az OGYÉI azzal érvel, hogy nem javasolják a kenderfajok virágának étrend-kiegészítőben való felhasználását azok THC-tartalma miatt. Ez azonban falsnak hat, hiszen a maximum 0,2%-os THC-tartalom több mint biztosíték a pszichoaktív hatások elkerülésére. Drága mulatság lenne addig nyakalni a CBD-olajokat, míg valami enyhe THC-bizsergés beüt! Az első CBD-gyógyszer megjelenése sem kellő indok. Nem példátlan, hogy egy vegyület egyaránt előforduljon élelmiszerben, étrend-kiegészítőben vagy épp gyógyszerben. Elég a zsírban oldódó vitaminokra vagy épp a máriatövisteára, illetve a hatóanyagából előállított vényköteles gyógyszerekre gondolni. És azt se feledjük, hogy amennyiben gyógyszerhatóanyagként tekintünk a CBD-re, akkor azt a faramuci helyzetet hozzuk létre, hogy miközben elismerjük a gyógyhatásait, a tiltással elérhetetlenné tesszük a rászorulók számára, hiszen az Epidiolex még nem került forgalomba, de az egyéb CBD-olajak forgalmazása már most megtorpant. Divatos fordulattal élve: kinek áll ez érdekében? A CBD ezzel együtt nem vált illegális vegyületté Magyarországon, tehát külföldről továbbra is rendelhető, viszont előfordulhat, hogy egy szúrópróbaszerű ellenőrzésen lefoglalják az árut, mert a rendőrség okosan kimutatja a 0,2% alatti, tehát teljesen veszélytelen és legális THC-tartalmat.

Nemzetközi szabályozás jön

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik szerve, az Expert Committee on Drug Dependence november 6–10. közötti ülésén Genfben fogja tárgyalni 16 új pszichoaktív anyag, közöttük a CBD nemzetközi szintű ellenőrzésének lehetőségét. Előre borítékolható, hogy a többi szer közül 6 fentanilt (heroinhoz hasonló ópiátot), 5 szintetikus kannabinoidot és egy amfetaminszármazékot a kábítószerlistára helyeznek, de a CBD három másik vegyülettel egyetemben várhatóan a gyógyszerként használható anyagok listájára kerül. Ez újabb csapás lehet az étrend-kiegészítőként forgalmazott CBD-olajak helyzetére nézve, bár talán hozzásegít ahhoz, hogy tisztábban láthassunk a CBD-termékek piacán, és ne kezeljék kábítószerként a CBD-t tartalmazó készítményeket.

Megosztom...