Egyre több amerikai legalizálna

A Gallup közvélemény-kutató intézet a 70-es évek elején kezdte mérni az amerikai társadalom legális marihuánaszabályozáshoz való hozzáállását. 1970-ben még 84% ellenezte és mindössze 12% támogatta. Hét évvel később a legalizálók aránya a korábbinak több mint kétszeresére, 28%-ra nőtt. A 80-as években a reagani tiltó és elrettentő drogpolitika kezdeti sikerét mutatta, hogy ismét csökkent a legális szabályozásra voksolók aránya.

A 90-es években viszont bekövetkezett a fordulat, és lassan, de biztosan növekedni kezdett a legalizációpártiak tábora, ám a nagy ugrás az utóbbi években történt. Míg három évvel ezelőtt 36, idén októberben már 44% válaszolta azt, hogy a marihuánát az alkoholhoz hasonlóan legálisan kellene szabályozni és adóztatni. Az ellenzők aránya időközben 54%-ra csökkent, így szép lassan kisebbségbe kerülhet a fűellenes háború rajongótábora.
A támogatottság az országban földrajzi és politikai tekintetben nem mondható egységesnek – a nyugati parton már jelenleg is többségben vannak a drogszabályozási reformot sürgetők, míg ugyanez az arány a középnyugati országrészben csupán 34%. Kevésbé meglepő, hogy a magukat liberálisnak vallók és a konzervatívok között háromnegyed-egynegyed arányban oszlanak meg a legalizációra adott voksok, bár alighanem örülnénk, ha itthon hasonló arányokra derülne fény.
A drogszabályozási reformokért küzdő Drogpolitikai Szövetség (Drug Policy Alliance) igazgatója Ethan Nadelmann az eredményeket úgy értékelte, hogy a drogreformmozgalom jelenleg ott áll, ahol a feketék polgárjogi mozgalma a 40-es években, vagyis addig nem várható jelentős áttörés, ameddig a támogatók aránya el nem éri a 60%-ot. Ezt megelőzően politikai öngyilkosság lenne Barack Obama részéről egy határozott állásfoglalás a legális szabályozás bármely formája mellett. Az a tény viszont, hogy a drogcárnak egy olyan exrendőrkapitányt választott, aki munkája során elvetette a marihuánaüldözést, mindenképpen bizakodásra ad okot.