Sokáig a saját füvezésüket legitimálni igyekvő, agymosott hippikként és a demokrácia legfőbb ellenségeként tekintettek rájuk, később már csak a reménytelen idealistát látták bennük. De a legalizátorok több évtizedes küzdelme most célhoz ért: Coloradóban és Washingtonban történelmi győzelmet arattak a tiltás felett, és elérték a marihuána legális szabályozását.

Amennyire abszurd volt az ötlet, olyan gyorsan el is vetették: Amszterdam főpolgármestere kijelentette, hogy a holland főváros coffeeshopjai 2013. január elseje után is tárt karokkal várják a külföldi vendégeket.

A marihuána nem segít a hurrikán áldozatain, de a kereskedelméből származó pénz igen – körülbelül így foglalható össze annak a brooklyni dílernek a filozófiája, aki novemberben aktuális bevételeinek felét a Sandy néven ismert hurrikán áldozatainak adományozta. Tettéről anonimitást kérve számolt be a Huffington Postnak.

Decemberi lapszámunk sem lett éppen fenyőillatú. Nem azért mintha bármi bajunk lenne a kereskedelmi megmozdulássá silányult szakrális ünnepekkel, egyszerűen csak sokkal fontosabb téma uralja az oldalakat. Nyilván nem mellékes, ami úgy kétezer éve történt, de számunkra sokkal fontosabb most a jelen. Amiben Colorado és Washington polgárai épp ezekben a napokban írják a történelmet. Novemberben ugyanis népszavazáson döntöttek a marihuána engedélyezéséről nem csupán gyógyászati, hanem rekreációs célra is.

A több mint harminc tagszervezetet tömörítő Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) aggódó hangú levélben fordult Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez a segítőszervezetek által megnyert pályázatok kifizetésének elmaradása miatt, ami mára az egész hazai ellátórendszer működését veszélyezteti.

Hiába figyeljük árgus szemekkel a kenderpolitika változásait, minket is váratlanul ért az ausztrál kezdeményezés, mely olyannyira dekriminalizálná a fűfogyasztást, hogy a gandzsa fogyasztását és értékesítését is törvényes mederbe terelné.

A hidropónika egyáltalán nem nehéz: ezt már a kezdeteknél észre fogod venni. Van néhány lényegi elvárás, ami meghatározza a sikert vagy a kudarcot zárt közegben, történjen a termesztés földben vagy hidroponikus közegben. Ilyen a hőmérséklet, a szellőzés, a páratartalom, a biológiai védelem és tisztaság. Természetesen, ha nincs elegendő napfény, akkor azt speciális világítással kell pótolni. Kifejezetten a hidropónika esetében további két paraméter van még: az EC és a pH.

Egy feles közvetlenül a verseny előtt az ok, de pár slukk gandzsa altató helyett akár hetekkel a verseny előtt, na, azt már nem! És ehhez tartsa magát minden olimpikon! Ezt akár a sikeres karrierdiplomata, egykori NOB-alelnök Schmitt Pál is mondhatta volna. A sportolók viszont, a focistáktól kezdve a kosarasokon át a birkózókig egyre többen hangoztatják, hogy a marihuánának semmi keresnivalója a doppinglistán, főleg nem a sportteljesítmény összefüggésében.

„A kannabisz több mint 30 éve szabadon hozzáférhető Hollandiában. Ez idő alatt a fogyasztás szintje mindvégig az európai átlag környékén mozgott. Szerintem ez világosan bizonyítja, hogy a kannabisz tiltása nem szükséges. Ha a felnőttek szabadon használhatják, és a fogyasztásuk az átlag körüli, akkor mi szükség van a tilalomra? Ez a kérdésem évek óta! És erre nincs válasza!”

Bár a statisztikák szerint a nagyvárosi tinédzserek úgy fele-harmada használ alkalmanként marihuánát, az egyetemeken és főiskolákon pedig a füstölési kedv a tetőfokra hág, a legtöbb oktatási intézmény még mindig a „Ne drogozz!” típusú üzeneteket tartja a leginkább célravezetőnek, az egyetemek pedig alig-alig foglalkoznak a kérdéssel. Nem így a Nemzeti Ír Egyetem Hallgatói Tanácsadói Szolgálata, amely a füvezőkre leselkedő jogi kockázatokra is felhívja a figyelmet.