Let it grow!

Colorado csúcssebességen, felkészül Washington

A fűpiac kifehérítésével járó hatalmas bevételek a legalizáció első hónapjában leginkább a kenderboltok nyereségében mutatkoztak, tavaszra már további gazdasági területek is növekedni kezdtek. Egy jóslat nem jött be eddig, az államközi illegális fűkereskedelem felpörgése, de a helyi dílerek még köszönik, jól vannak.

A coloradói legalizáció első hetében realizált ötmillió dolláros forgalom minden várakozást felülmúlt, aminek hatására az állam 70 millió dollár adóbevétellel kalkulált év végéig. A következő hónapok forgalma alapján azonban ez a becslés is mehetett a kukába, hiszen a szakértők tavaszra már 100-130 millió dollárnyi befolyt adóval kezdtek számolni. Természetesen igaza van annak, aki azzal próbálja lehűteni a kedélyeket, hogy a legalizáció elsődleges célja egy elterjedt és alacsony kockázatú kikapcsolódási forma ésszerű szabályozása és ezen keresztül a fűre épült feketepiac felszámolása. Akárhogy is, a gazdasági válság időszakában komoly fegyvertény, hogy a legális fűszívásnak köszönhetően 40 millió dollárhoz jut az állami oktatási rendszer, és még a fiatalkorúak drogprevencióját is megtámogatják. Ezenfelül mostanra pedig már az is láthatóvá vált, hogy a legalizáció munkahelyteremtésben és a vállalkozások segítésében sem utolsó. Felpörgött például a „marihuánabarát” ingatlanpiac, vagyis az olyan külvárosi, nagy belterületű ingatlanok piaca, amelyek alkalmasak a törvényben meghatározott maximum 12 kannabiszpalánta termesztésére. Nem kellett sokat várni, hogy a termesztéshez megfelelő adottságokkal rendelkező ingatlanok felderítésére és értékesítésére külön ügynökség alakuljon, amely máris irigylésre méltó forgalmat bonyolít. Kisebb jelentőségűnek tűnik, de pénzforgalom tekintetében szintén számottevő a fűboltok felállításához és működtetéséhez szükséges termékek piacán beindult mozgás, hiszen a pénztárgépektől kezdve a csomagolóanyagokon át a termesztéshez szükséges kellékekig mindből be kell tárazniuk a frissen nyílt boltoknak. Az üzlet beindításához szükség van pénzügyi és biztonsági alkalmazottakra, akik így szintén munkához jutnak – február végéig több mint 6500 fő kezdett el dolgozni kannabiszt termesztő vagy értékesítő, legálisan adózó cégnek, a piac pedig továbbra is lendületesen növekszik. Amikor a boltok megnyitják a kapuikat, akkor jöhetnek a helyi vevők és a turisták, hogy fűvásárlásuk után, annyi év elteltével, ne a bűnszervezetek zsebébe, hanem az államkasszába pumpálják a pénzüket. És a legalizáció kapcsán még mindig csak egy kis szigetről beszélünk. A becslések szerint évi 20 milliárd dollárért értékesítenek marihuánát az USA-ban, amiből egyelőre mindössze 1,5 milliárd dollár a legális forgalom, hiába működik gyógyászati marihuána program már 20 államban, úgyhogy még bőven van hová fejlődni.

Dark side of the bong

Akármekkora is a legalizáció térnyerésének tempója, egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy Coloradóban sikerült volna felszámolni az alvilági marihuánapiacot. A vásárlók egy szelete – főleg az egyetemi hallgatók köréből – ugyanis ódzkodik attól, hogy bármilyen rendszerben megjelenjen a neve, és akár egy-két gramm vásárlása erejéig is kapcsolatba kerülhessen a fűbiznisszel. Így inkább marad a bevált dílereknél, akik amúgy is olcsóbban adják a gandzsát, mint a boltok. Hogy nem ment át egészségügyi ellenőrzésen, és azt se tudni, hogy pontosan milyen fajta? Na bumm, pár betépésre azért jó lesz! A CNBC februárban interjút készített egy, az arcát kendővel és napszemüveggel takaró dílerrel, aki elmondta, hogy a legalizáció nem nagyon érintette a piacát, sőt még nyugodtabban is kereskedhet, mint korábban, hiszen a rendőrök már inkább a metamfetamin- és a kokaindílereket hajkurásszák. A fű feketepiacának konzerválása azonban semmiképp sem lehet összeegyeztethető a legalizáció szellemiségével, így valószínűsíthetjük, hogy a jelenlegi kép még nem a végleges felállást tükrözi. Ha végiggondoljuk, egy üzlet elindítása, a munkavállalók foglalkoztatása és a fűre kivetett nagy adók indokolják a kezdeti magas árakat, de a várakozások szerint, ahogy mind több kenderbolt nyit, és beindul közöttük a versengés, úgy az árak is lejjebb fognak menni, és miután a kenderüzletek elveszítik az újdonság varázsát, és jelenlétük teljesen elfogadottá válik, úgy a nyilvántartásba kerüléssel kapcsolatos ellenérzések is szűnni fognak. Egy márciusi online közvélemény-kutatás is pozitív kilátásokkal kecsegtet. A felmérés ugyan kis létszámú, mindössze 304 résztvevő válasza alapján, de azt az eredményt hozta, hogy legalizáció esetén a fűvásárlók mindössze 5%-a maradna hűséges a díleréhez. 17% számára a kedvezőbb árú forrás a befutó, függetlenül attól, hogy legális-e, vagy sem, 28% viszont kifejezetten az általa legjobbnak ítélt fajtára szánja a pénzét – a típusok között pedig a legális piacon lehet a legkönnyebben válogatni. És mi a helyzet a tiltáspártiak egyik nagy félelmével, az államok közötti fűbiznisz fellendülésével? Nagyon úgy fest, hogy semmi. A rendészeti erők arról számoltak be, hogy a legalizáció életbelépése óta nem következett be jelentős változás Colorado határ menti gandzsakereskedelmében.

Ha kíváncsi vagy, hogy a környező államok hatósága miként kezeli az országon belüli gandzsaturizmus kérdését, és szeretnéd tudni, hogy Washington állam mikor lép Colorado útjára, akkor szerezd be a CK Magazin 2014/2. áprilisi számát!

Megosztom...