Nyuszi a fűben

Rendezvény a kannabisz legalizálásáról

Szerző: CK

A Gödör Klubba szervezett előadást és nyílt beszélgetést a kannabisz legalizálásáról a LiFT (Liberális Fiatalok Társasága), aminek magyarországi megvalósulása szerintük közelebb van, mint gondolnánk. Ezek szerint ők már tudják, mikor esedékes?!

A rendezvény egy időpontra esett a Hősök terére később meghirdetett, civil szervezeteket támogató tüntetéssel, ennek ellenére viszonylag sok érdeklődő érkezett. Fodor Gábor, a Liberális Párt elnöke rövid bevezetőjében kiemelte, hogy senkit nem buzdítanak kábítószer-fogyasztásra, azonban a tiltás nemzetközi és magyarországi tapasztalatok alapján nem vezet eredményre. Véleménye szerint a Fidesz drogpolitikája megbukott, olyan megoldásra van szükség, ami emberséges, értelmes és megvédi az emberek szabadságát. A Liberális Párt álláspontja szerint bár a kábítószer-fogyasztás ártalmas lehet, azt nem titkolni és elrejteni kellene, ahogy több közszereplő és politikus is teszi, hanem vállalni, átláthatóvá tenni, és ha szükséges, segítséget adni a rászorulóknak. Szükségesnek tartja a keménydrogok elleni fellépést, a megfelelő tájékoztatást, hogy például a valóban kockázatos dizájner drogok használatát megelőzzük, de azt javasolja, hogy a kevésbe veszélyes szereket, köztük a kannabiszt legálisan, ellenőrzött keretek között lehessen használni.

A LiFT elnöke, Sermer Ádám szerint a kannabiszt külön kell kezelni az egyéb drogok csoportjaitól. Fel kell ismerni a 21. századi trendeket, a korábbi szabályozások hibáit, és el kell távolítanunk a kannabiszt a tiltott szerek listájáról. Nagyon rossz megoldás, ha a hatóságok félelemben tartják a lakosságot egy olyan szer fogyasztása miatt, ami bizonyítottan kevésbé veszélyes, mint egyes legális szerek, például az alkohol. Meglátása szerint a kannabisz legalizálásának gazdasági szerepe is van, mivel kifehérítené a feketegazdaság e szektorát és egy újabb bevételi forrás lehetne az állam számára.

Az amerikai legalizáció folyamatáról és hatásairól Dr. Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója tartott előadást. Bemutatta a főbb állomásait annak az útnak, amin mára többségbe kerültek azok az amerikai államok, ahol a kannabisz valamilyen formában legálisan hozzáférhető. Véleménye szerint ma Magyarországon ez a cél távolinak tűnhet, de ez a változás jóval közelebb van hozzánk, mint a legtöbben gondolják. Ahogy azt az amerikai államok mellett a környező országok (Csehország, Ausztria, Szlovénia) példája is jól mutatja, a közhangulat ebben a témában elképesztően gyorsan tud megváltozni. Az amerikai társadalom jóval konzervatívabb az európainál, ennek ellenére az elmúlt 5 évben nagyot fordult a kannabisz megítélése. Utalva a kannabisz gyógyászati engedélyezését eldöntő 1994-es kaliforniai népszavazásra, megjegyezte, hogy ez a téma Magyarországon is népszerű lehetne. Fontos mérföldkőként emelte ki az amerikai elnökök beismerő vallomásait korábbi kannabisszal kapcsolatos tapasztalataikról. Stratégiai szempontból szerinte fontos lenne felkészülni a legalizálási hullámra és a piac adta lehetőségekre, mert ha Magyarország nem siet, a piacot elönthetik az amerikai brandek, pedig nekünk is lehetnének versenyképes termékeink.

Az eseményt záró kerekasztal-beszélgetésen Puzsér Róbert, Szabó Simon és Niedermüller Tamás osztották meg személyes véleményüket a legalizálással kapcsolatban. Sajnos arról nem tudtunk meg többet, hogy mi lenne a megoldás, vagy hogyan lehetne elindítani ezt a szerintük is időszerű folyamatot, csupán arról hallottunk sokat, hogy mi a baj a kormánnyal és az emberekkel. Puzsér szerint Kádár népe vagyunk, aki inkább elbújik, pedig nem érvelni kellene, hanem kiharcolni a legalizálást. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy Magyarországon nincs kultúrája a kannabisz fogyasztásának. Hangsúlyozták, hogy egyes drogok esetében a legalizálás, míg mások esetében a dekriminalizáció lenne a megfelelő cél. Végül kb. azt a következtetést sikerült levonniuk, hogy „sajnos az emberekben meglévő félelem a kritikus tömeget visszatartja attól, hogy összefogjon és kiálljon egy fontos polgárjogi ügyért”. Amihez még nyugodtan hozzátehetjük, hogy aki nem fél kimozdulni a komfortzónájából, az már Angliában dolgozik. De hát ezt mindenki tudja! Mi azt hittük, hogy erre a köztudott helyzetre fognak a beszélők működő, máshol már bevált megoldásokat bemutatni. Annak lett volna értelme, ahogy egy online közvetítésnek is.

Hozzászólások

Új hozzászólás