Passzívházak

Ami Ázsiában a bambusz, az Európában a kender

Szerző: CK

Bár az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt az érdeklődés a környezetbarát technológiák és azon belül is a környezetbarát építőanyagok iránt, még mindig viszonylag kevés passzívház épül. Pedig az EU energiatakarékossági irányelve szerint 2020-tól már csak közel nulla károsanyag-kibocsátású, azaz passzívházakat lehet építeni. De hogy jön ide a kender?

Az elmúlt évtizedekben sok kezdeményezés indult a nagyipari kendertermesztés újjáélesztésére szerte a világon. Sokan egész régiók felemelkedését vizionálták, sőt modellezték is az ipari kenderre alapozva Kelet-Európától egészen Afrikáig. Mi is többször írtunk ezekről a projektekről. A lényeg egy korántsem új keletű felfedezés, hogy a magas rosttartalmú kendernövényből olyan építőanyagok állíthatók elő, amik nemcsak hogy megfelelnek a legújabb kori környezettudatosság alapelveinek, de jóval olcsóbbak is, mint a hagyományos, vagy mondjuk inkább hogy jelenleg használt anyagok és építési technológiák. Annál inkább mondhatjuk ezt, mert amint 50-80 évnél régebbre tekintünk vissza a történelemben, hagyományosnak éppen a kender alapú építkezést kellene neveznünk.

Sokan nem tudják, ám Európa nagy részén a lakásállomány mintegy 60%-át kitevő családi házak többségét a 70-es, 80-as években épült, úgynevezett sátortetős épületek teszik ki. Ezek technológiai megvalósítása lehet, hogy akkor korszerűnek számított, viszont mai szemmel, energetikai és környezetvédelmi szempontból, hagynak némi kívánnivalót maguk után. Egyszerűbben: lehet, hogy csak két ember lakik benne, mégis olyan magas egy ilyen családi ház károsanyag-kibocsátása, mint egy korszerű társasházé, ahol ezzel szemben akár száz ember is él. Ezeknek a régi családi házaknak a hőszigetelését is meg lehetne oldani kenderből készült szigetelőanyagok felhasználásával, nagy tömegben, egyszersmind gazdaságosan.

A kendernövény – mely nem is olyan rég még sokkal fontosabb, és az élet minden területén jelen volt, és aminek világszinten is kiemelkedő egyik termőterülete épp Kelet-Közép-Európa – akár egy ilyen európai gigaprojekthez is hatékony, olcsó és környezetbarát alapanyagot képes biztosítani. Hatalmas előnye, hogy könnyű termeszteni, viszonylag igénytelen a talaj minőségére, és négy hónapon belül le is lehet aratni. Európában az utóbbi évtizedekben nemesített ipari kenderfajták kiemelkedően magas rosttartalmúak, jól ellenállnak a környezeti hatásoknak, és ritkán igényelnek vegyszeres kezelést. Ezekkel a tulajdonságokkal pedig nagyon könnyen, és nagyon gazdaságosan termeszthető. Egyetlen hektáron learatható annyi ipari kender, amennyi egy egész családi ház felépítésére elegendő!

Na de hogy lesz belőle ház? Technológiai értelemben mondhatni egyszerűen. A kendernövény előkészített rostjait mésszel és vízzel kötik egymáshoz. Ez a keverék maga a kenderbeton, amit aztán különféle méretű zsalutéglákká alakítanak. Ezek a téglák aztán könnyen formázhatók. A falazáshoz nem szükséges maltert használni, emellett jól ellenáll a nyirkosságnak, ezért nem kell szükségszerűen komoly alapozási munkákat végezni, csupán ugyanebből az anyagból készült lemezekkel burkolni a padozatot.

A kenderbetont és az építési technológiákat jelenleg is folyamatosan fejlesztik és vizsgálják, hogy a lehető legjobb energetikai és terhelhetőségi eredményeket sikerüljön elérni. Hamarosan már a kenderszár önmagában is használható lesz teherhordó tartószerkezetek építésére, ami sokkal „környezetbarátabb” megoldás lenne, mint a fa. Számos kísérlet folyik jelenleg a kenderfalak szerkezeti megerősítésére. A kenderbetonból emelt fal még burkolat nélkül is tetszetős, rusztikus hatású, könnyen festhető vagy burkolható. Könnyű, porózus, és hogy hogy szigetel?

A belgiumi Villers-le-Bouillet városka közösségi háza 2013-ban nyitotta meg kapuit, még abban az évben el is nyerte a belga Környezet- és Energiabarát Nagydíjat. Ezért a díjért minden évben a fenntartható építészet irányvonalait és a környezetbarát, ökopasszív technológiákat alkalmazó projektek versenyeznek. A közösségi ház különlegesnek számít minden téren, hiszen teljes egészében megújuló anyagokból, lényegében növényekből készült (faváz és kenderbetonból készült falak), és emellett még a passzívház minősítést is megkapta. A kivitelezés során két fontos kritériumot tartottak szem előtt: az alacsony energiafelhasználással járó, megújuló energiaforrások használatát (napelem, hőszivattyú) és az innovatív, környezetbarát építési technológia alkalmazását. Az épület fenntartása és építése hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez is. A kenderbeton használatával csökkenhetne bolygónkon az üvegházhatású gázok mennyisége, mert a növény a növekedése során CO2-őt köt meg. Kiemelt hangsúlyt fektettek még az épület légtömörségére, automatikus a világítási rendszer, a víz részben esővízből, az áram napelemekből származik. Az építési költségek csupán 10%-kal haladták meg a hagyományos technológiáét, viszont az üzemeltetési és fenntartási költségek 90%-kal alacsonyabbak. Így a kevés többletköltség nagyon hamar megtérül.

A hőszigetelés és a páraháztartás a két legfontosabb kérdés, annak függvényében, hogy milyen éghajlaton vagyunk. A kenderbeton egy 100%-ban természetes hőszigetelő rendszer. Akár trópusi éghajlaton, kifejezetten magas páratartalom mellett is megállja a helyét, mindemellett a hőszigetelésben kiemelkedően jól teljesít, így 50-70%-os energiamegtakarítást is elérhetünk vele. A porózus kenderfalazatnak ugyanis egy figyelemreméltó tulajdonsága az organikus önszabályozó és természetes páraháztartás. Ezt annak köszönheti, hogy a kendernövény belső része, a fásszárú növényekhez hasonlóan kapilláris szerkezetű, amely nem ejti csapdába a levegő nedvességtartalmát, hanem higroszkópos tulajdonsága miatt felszívja azt. Még ha a páratartalom magas is odakint vagy az épületen belül, a természetes párakiegyenlítődés megindul a szerkezetén keresztül a levegővel együtt, így a víz nem halmozódik fel a felületén, nincs páralecsapódás, ami a nemkívánatos penészgomba megjelenésével egyenlő. E páratranszfernek köszönhetően egyes mérések szerint a nyári tartós melegben még önmagát is képes hűteni a kenderbeton fal. Jól teljesít állandóan magas hő és nedvesség esetén, és nincs szükség külön rekuperátorra. Egy természetes, folyamatos szellőzés valósul meg, minimális hőveszteséggel. Európában már vannak olyan készházgyártók, akik zöldanyagkat használnak, így például üveg- vagy kőzetgyapot, illetve polisztirolhab helyett gyapjúgyapottal vagy tejsavóval kezelt faforgáccsal szigetelik az épületeiket.

A kenderből készült betonelemek, valamint a növény rostjaiból készült szigetelőanyag felhasználásával nemcsak felgyorsulhat a passzívházak építése, de a régi energiapazarló épületek szigetelésénél is eredményesen alkalmazható. Léteznek már kifejezetten kenderszigeteléseket gyártó cégek, amelyek nemcsak hő-, hanem kül- és beltéri hangszigetelő paneleket készítenek belőle, mivel hangelnyelő tulajdonságai is megfelelnek az igényeknek.

Röviden tehát, egy olyan építőanyag állítható elő a kenderből, ami környezetbarát, egészséges, nem tartalmaz mérgező vagy káros vegyületeket, hypoallergén, a kártevők nem bontják meg, tűzálló, karbonnegatív, jók az akusztikai tulajdonságai, rugalmasan tervezhető (ívelt falak), a falvastagság függvényében a sűrűség, tömörség is variálható, és 100%-ban újrahasznosítható. Egy nagyon hosszú élettartamú, időjárás- és földrengésálló szerkezet készíthető belőle, ami nemcsak hogy lélegzik, szinte együtt él a benne lakókkal. 

Első magyar kenderházprojekt

Domaszék község belterületén került sor az első magyar kenderházprojekt alapkőletételére, még tavaly ősszel. Az esemény mérföldkőnek tekinthető a kenderhez köthető ipari tevékenységek hazai történetében. A projekt Algyő és Domaszék települések, valamint a kivitelező KÖSZI Trade Szövetkezet összefogásának eredményeként jöhetett létre. A termesztők, a gyártók és a kivitelezők közös szándéka szükséges ahhoz, hogy a kendernövényből készült, az építőipar számára felhasználható anyagok elterjedésével lakóépületek épüljenek, illetve a meglévő épületek szigetelése megtörténjék. A Csongrád Megyei Önkormányzat elsőként emelte a prioritásai közé a kender alapú innovációk és a kender termesztésének támogatását. Mindez a környezettudatos ipar létrejöttét is erősíti, mivel az így készült termékek, például a kenderbeton környezettudatos terméknek minősül. Magyarországon a kender termőterülete 1962-ben még 23 ezer hektár volt. Mind minőség, mind termőterület és mennyiség tekintetében az első helyen állt. A 70-es évektől Európában, majd a 80-as évektől kezdve Magyarországon is, ahogy a világon mindenhol, kiszorították a kendertermékeket az olcsóbb olajbázisú műanyagok. Az utolsó gazdaságtalanul működő kenderfeldolgozókat fejlesztés és korszerűsítés helyett a rendszerváltást követően végleg bezárták. Mára a kender teljes termőterülete Magyarországon mindössze 350 hektár. A kender felhasználása rendkívül széles körű, és ebben kiemelt jelentőségű terület az élelmiszer-, gyógyszer- és feldolgozóipar mellett az építőipar is. Ez utóbbi elsősorban a növény fa- és háncsrészeit tudja hasznosítani a különböző építőipari alapanyagok előállítása során. A KÖSZI Trade 2015-ben kezdte meg a szabványosítási eljárást, aminek eredményeként ma már Magyarországon is építhetők kenderházak.

Hozzászólások

Új hozzászólás