Vaporizer és több CBD

Ártalomcsökkentés, füvezőknek

Szerző: CK

A kannabisz használatával járó kockázatokat számba véve a két, talán legjelentősebb faktor a potens fajták terjedése, valamint a dohánnyal együttes fogyasztáshoz való ragaszkodás. Egy tekintélyes kutatócsoport javaslatokat dolgozott ki az ismert ártalmak csökkentésére.

Amikor egy kockázatos szokást se szép szóval, se büntetéssel nem tudunk megszüntetni, akkor azzal próbáljuk meg kihúzni a méregfogát, hogy csökkentjük az adott magatartásformával járó veszélyeket. Így például, ha nem tudjuk meggátolni, hogy az emberek egy csoportja a forgalomban hódoljon a két keréken száguldás szenvedélyének, akkor megpróbáljuk a védelmükben alakítani a közlekedési szabályokat, biztonságosabbá tenni az utakat, valamint olyan védőfelszereléseket gyártani, melyekkel nagyobb eséllyel ússzák meg komoly sérülések nélkül az esetleges balesetet. Az ártalomcsökkentésként ismert megközelítést drogok esetén elsősorban az intravénás szerfogyasztók között használják azzal a céllal, hogy csökkenjen az egymás közötti megfertőződés és a túladagolás veszélye. A tűcsere közben a kevésbé kockázatos használatról is informálják a klienseket, illetve segítséget nyújtanak a használat mérséklésében és a leállásban. A partykon dolgozó ártalomcsökkentők bevizsgálják a porokat és tablettákat, hogy kiderüljön, valóban azt tartalmazzák-e, amit a partyzó fogyasztani szeretne. Információkat nyújtanak a biztonságos használati formákról, akut probléma esetén pedig egészségügyi és mentálhigiénés segítséget nyújtanak. A kannabiszra ezzel szemben sokan teljesen biztonságos szerként tekintenek, és indokolatlannak látják a fogyasztóikra irányuló ártalomcsökkentő szolgáltatásokat. Aki rosszul van tőle, az úgysem használja, akinek meg bejön, az megtanulja felelősen fogyasztani. Ha mégis túl sokat tol belőle, meghalni úgysem fog, maximum bealszik. Nos, a dolog messze nem ilyen egyszerű: a kockázatmérséklő szolgáltatások a marihuána esetében is igen hasznosak lehetnek!

Bár a legalizációk nem hoztak nagy ugrást a használatban – aki akarta, beszerezte vagy előállította illegálisan is –, az új megközelítés egyik eredménye, hogy őszintébben lehet beszélni a füvezés témájáról általában. Az előző lapszámban ismertetett brit „Fekete Bárány” című tanulmány arra jutott, hogy a legálisan szabályozott rendszerben hatékonyabban lehet segítséget nyújtani a problémás kannabiszhasználóknak. Ugyan a legális fűpiac Angliában még várat magára, a King’s College London és a University College London kutatói úgy látják, hogy időszerű a fogyasztókat kevésbé ártalmas fogyasztási módok irányába tolni. Amir Englund kutatásvezető a Lancet Psychiatryban megjelent tanulmányában úgy vélekedik, hogy a gyorsan változó jogi környezetben az ártalmak megelőzése időszerűbb, mint valaha, és ezeket a tanulságokat az újabb drogpolitikák kidolgozóinak is el kell juttatni. „Bár a legtöbb kannabiszhasználó nem tapasztal problémát, alapvető, főleg az enyhébb szabályozások időszakában, hogy alternatív és innovatív módokat fedezzünk fel, melyekkel csökkenthetjük a kannabisz okozta ártalmakat” – nyilatkozta Englund.

A használattal kapcsolatos veszélyek tekintetében két fő csapásirányt lehet megnevezni, melyeket már mi is gyakran kiveséztünk: az egyik a fogyasztás módja és eszköze, a másik a kannabisz potenciája. A legalizációban a szabályozás részévé válhat a maximális THC-arány meghatározása, illetve a potensebb fajták árusítására kivetett magasabb adók bevezetése. Ezzel szemben a feketepiacon – a brit lefoglalási adatok szerint – éppen a magas THC-tartalmú fajták dominálnak. Az elmúlt nyolc évben 50%-kal emelkedett a kannabiszproblémák miatt kezelésbe kerültek száma, aminek számos oka lehet, a terápiák szélesebb körű elterjedésétől az újabb fogyasztási módok megjelenéséig, de a magas potencia egyértelműen kockázati tényező. Kiváltképp akkor, ha a vásárlónak fogalma sincs arról, hogy egy koncentráltabb fajtát sikerült beszereznie, és a szokásos mennyiséggel tölti meg a cigijét vagy a sütijét. Ismert, hogy a kannabidiol (CBD) képes ellensúlyozni a THC okozta kellemetlen mentális tüneteket, így az egyik ártalomcsökkentő megoldás a tudomány beavatkozása a kannabiszfajták dizájnolásába, ahogyan azt eddig a magbankoktól láthattuk. „Nem engedhetjük meg mindig azt a luxust, hogy megvárjunk rengeteg kutatási eredményt, és néha a bizonyítékok szűkös köre alapján kell a legjobb ítéletet meghoznunk az ügyben” – mondta Englund. „Elég biztosak vagyunk abban, hogy a magas THC-szint a kannabiszban nem jó dolog, és úgy tűnik, hogy a magasabb CBD-arány bizonyos szintig védelmező hatású.” Ian Hamilton, a York Egyetem mentális egészségügyi előadója szerint az európai használókat fenyegető egyik legjelentősebb veszély, hogy a marihuánát dohánnyal keverve fogyasztják, és ezzel a közegészségügy nem sokat törődik. Pedig a dohányzás csökkentésére irányuló stratégiákba bele lehetne ágyazni ezt a szempontot is. Ezzel együtt az egyéb fogyasztási módszerek, például a vaporizátorok használatának népszerűsítése is csökkentheti a dohánnyal kevert fogyasztás esélyét, ekként a vele járó ártalmakat is.

Az utóbbi évek ENSZ-szintű drogpolitikai ülésein rendszeresen hallhatunk arról a szemléletváltásról, hogy az eddig uralkodó bűnügyi szemszöget felváltja az egészségügyi megközelítés. Ebből a kutatásból végre tényleg az látszik, hogy a kutatók a realitásból kiindulva arra keresik a választ, miként óvhatják leginkább a fogyasztók egészségét. Nagyon nagy szükség lenne rá, hogy hasonló szellemiségű tudományos vizsgálatok alakítsák a jövő drogpolitikáit.

Hozzászólások

Új hozzászólás